Utunk első állomása Csicsóra vezetett. Itt a helyi iskolát tekinthettük meg. Az iskola emeletén az igazgató köszöntött bennünket, majd a tanulók prezentációt adtak elő iskolájukról és a településről. Ezután megnézhettük régi idők tárgyait, pl: írógépet, tárcsázós telefont, vetítőgépet, fényképezőgépet, számítógépet, lemezjátszót...stb.

Második állomásunk Rozsnyó városa volt. Itt várostúra várt ránk. Az idegenvezetőnk is csatlakozott hozzánk, aki sok érdekességet mondott el szinte egész útunk során. Beszélt Rozsnyóról, a város történetéről, nevezetességeiről. Megmutatta a városházát, a rozsnyói templomot. A templomba az előtérből tekinthettünk be, a szépsége így is látható volt. Elsétáltunk a Petőfi Sándor emléktáblához is. Rozsnyó város rendezett, szép. Jól éreztem magam. A látnivalók után fagyizhattunk egyet, majd ismét buszra szálltunk. Ezt követően újabb buszozás várt ránk.

Következő állomás Betlér volt. Az Andrássy-kastélyt nézhettük meg. Ez hatalmas, díszes lenyűgöző épület. Betérve az idegenvezetés során részletes képet kaphattunk az Andrássy család életéről, tárgyairól, az épület történetéről, annak tulajdonságairól. Érdekességképpen elmondták, hogy az épület 16 fürdőszobát tartalmaz melyből 3 volt megtekinthető a látogatók számára. Egyik terme attól volt különleges, hogy az abban berendezett bútorok mindegyike más fából készült. Szobák jellegzetességeit a színes üvegablakok, páncélok, festmények, cifra bútorok, állati agancsok, értékes porcelánok, kidolgozott fémtárgyak alkották. Nagyon emlékezetes maradtak számomra az eredeti bejárathoz közel elhelyezett régészeti leletek, leginkább egy igazi egyiptomi múmia. Az idegenvezető elmondta, hogy a múmia egy pap múmiája volt, láttam még egy gyerek csontjait is. A kastélyt park veszi körül, melyben formára vágott bokrok, szökőkút keltik fel a látogatók figyelmét. Miután körbejártuk a megannyi látnivalót, újra buszba ültünk.

Utunk kanyargós volt. Következő úticélunk Dobsinára a jégbarlanghoz vezetett. Itt tájékoztattak bennünket, hogy olvadásveszély miatt nem mehetünk be, így egy fotó készült a bejáratot jelző táblával, amit én is lefotóztam.

A jégbarlang után Szepesszombat (Poprád) felé vettük az irányt. Itt a háromszög alakú főtéren egy másik templomot tekinthettünk meg. A túravezetőnk, Zsuzsa néni elmondta az épülettel kapcsolatos érdekességeket, fontos tudnivalókat. Sajnos nem mehettünk be, kívülről fotóztam. Szepesszombatról Csütörtökhelyre vitt utunk. Itt néztük meg a Szapolyai-kápolnát, Szent László-templomot. Egy gyors fotózás után elindultunk a szállásunk felé, Igló-Szepessümegre, a Szlovák Paradicsom szélére.

Szállásunk a Hotel Trio-ban volt. Szállásunkról tökéletesen látszott a Magas Tátra. Nagyon sokszor megcsodáltam. A szobaelosztás és csomag lepakolás után szabadidős program következett vacsoráig. Vacsora után is szabadidős programunk volt. 22:00 órakor lámpaoltást kértek tőlünk. A szobánkban 5-en voltunk, jól elfértünk és saját mosdóhelyiség állt rendelkezésünkre. Az első napunk véget ért.

A második napon elsőként Késmárkra látogattunk el. A helység neve magyarra fordítva sajt piac. Az evangélikus Fatemplom megtekintése után a szomszédos Vörös templomban koszorúztuk meg iskolánk tanulói nevében Thököly Imre síremlékét..

Ezt követően az utunk a Bélai-barlanghoz vezetett. Rövid túra és 122 m szintkülönbség leküzdése után a barlang bejáratához értünk. Az idegenvezetés szlovák nyelven történt, majd hangosbemondón keresztül fordították az elhangzottakat magyarra is. Az egész cseppkőbarlang számomra lélegzetelállító volt. Érdekesség, hogy 860 lépcsőn át vezetett a kb.1,5 km hosszú utunk, amely 125 méter szintkülönbségű volt. Láttunk sok tiszta vizű földalatti tavat és forrást. Lent a mélyben hatodik terem volt a zeneterem. A kiváló akusztikája miatt koncertteremnek használják. A zene és fények összjátékával okoztak maradandó élményt. Talán ez tetszett a legjobban az egész kirándulásból.

A barlanglátogatás után Tátralomnicnál álltunk meg, vásárolni, nézelődni és a még havas Magas-Tátrát fényképezni.

Vásárlás után a kirándulást Lőcsén folytattuk, ahol a Szent Jakab-templomot látogattuk meg. Itt sok érdekes alkotást (szárnyas oltárt) láthattunk, melyeket Pál mester készített fafaragással. Bent fotót nem készíthettem. Ezután fotózkodtunk a „szégyenketrecnél” (ide zárták be régen azokat a nőket, akik vétettek a kor szokásai ellen), majd félórányi szabadfoglalkozás következett.

A lőcsei látogatás után Igló-Szepessümegre, a szálláshelyre utaztunk vissza. A szálláson ugyanúgy szabadidős program is volt, meghatározott időben vacsora, majd 21:00 órakor szobaelfoglalás, 22:00 órakor lámpaoltás következett. Véget ért a 2. nap.

A harmadik nap reggelén reggeli után elindultunk hazafelé. Úticélunk Márkusfalvára vezetett. Itt a Máriássy-kastélyt szerettük volna megnézni, de a felújítása miatt csak távolabbról figyelhettük meg. Itt már nagyon fáradtak voltunk.

Következő megállónk Szepesváralja volt.  Itt a várat néztük meg a parkolóból, mivel annak felújítása elkezdődött és nem látogatható. Itt sikerült fotókat készítenem.

Eperjes következett hazafelé közeledve. Az eperjesi templomban épp mise zajlott, így csak átmentünk rajta. Fotózkodás után újra buszra szálltunk.

Utolsó állomásunk Kassa volt. Nagyon szép városnak tartom. Városnézésen vettünk részt, egy kis szabadidős programmal együtt. Megnézhettük a II. Rákóczi Ferenc rodostói házának felépített mását, a fejedelem síremlékét a dóm kriptájában és magát a Szent Erzsébet-dómot, továbbá a mellette elhelyezkedő emlékeket, mint az Orbán- tornyot, a Szent Mihály-kápolnát is. Rákóczi fejedelem sírjára elhelyeztük iskolánk tanulói nevében az emlékezés és tisztelet koszorúját.

Kassa városa után több célállomás nem volt, csak a hazaérkezés a több órás utazást követően. A kirándulás során nagyok sok új ismeretet szereztem, csodás természeti környezetet láthattam, gyönyörű épületekbe nyerte bebocsátást.

Összességében a kirándulást nagyon élménydús és nagyon fárasztó volt. 

A kiránduláson készült fotók a Galériában megtekinthetők!