Betléren Andrássy kastélyban megnéztük a múzeumot, amely képtárat, fegyver, porcelán és üveggyűjteményt is tartalmaz. A pincében Andrássyék vadász kincsei és műemlékei találhatóak. A kastély külseje kisebb eltérésekkel mai napig is úgy néz ki, mint régen. Az épület könyvtárát 1790-ben lapította Andrássy Leopold.

Következő állomás Szepesszombat volt, ahol a Szent György templomot csodálhattuk meg. 1273-ban épült meseszép főtér közepén fekszik az épület. Későromán stílusban épült, de a 15. század második felére már a gótikus építések jegyeit hordozza. A reneszánsz harangláb és a templom olyan közel állnak egymáshoz, mint hogyha egybeépítették volna. A templomban a Szepesség egyik leggazdagabb gótikus szárnyasoltár-gyűjteményét őrzik. Kiemelkedő ezek közül a későgótika stílusában készített Szent György és Szent Antal oltárok az 1503 és 1520 közötti időszakból, melyek a híres Lőcsei Pál mester szorgalmát dicsérik. Az oltárszárnyakon szenteket láthatunk, a predellát, az oltár alsó részét pedig az utolsó vacsora ábrázolása díszíti. A főoltártól balra láthatjuk az 1464-ben készült Szűz Mária oltárt, közepén a kis Jézust tartó „napba öltöztetett” Máriával, körülötte pedig a Felvidék legnépszerűbb szentjei, balra Szent Margit a sárkánnyal, jobb oldalt Szent Katalin és Szent Borbála.

A második napunk első megállója Késmárkon volt. Késmárkon két evangélikus templom áll egymás szomszédságában, amiket meg is tekinthettünk. A nagyobb, feltűnőbb, újabb épület a 19. században épült. Vörös kupoláját jól látni a város körüli dombokról. Magyar szempontból nevezetessége, hogy itt található Thököly Imre sírja akit 1906-ban ugyanabban az esztendőben helyezték végső nyugalomba, mint II. Rákóczi Ferencet. A sírbolt a város új evangélikus templomához hozzáépített mauzóleumában kapott helyet. A szarkofág mellett láthatjuk még itt az eredeti sírkövét és palástját, lobogóit is. Iskolánk tanulói nevében koszorút helyeztünk el a síron.

Következő megállónk a Bélai-barlangnál volt. A Bálai-barlang Szlovákia leglátogatottabb idegenforgalmi barlangjai közé tartozik. Érdekes szikla alakzatain kívül gazdag cseppkőképződményeiről ismert. A látogatási útvonal 1370 m hosszú, szintkülönbsége 125 m, az útvonalon 860 lépcső található. A bent tartózkodás időtartama kb. 70 perc. A barlang hőmérséklete 5 és 6,3 ⁰C között mozog.  A látogatás alkalmával a látogató megcsodálhatja a cseppkő-vízeséseket, pagodaszerű állócseppköveket, tavacskákat és más képződményeket. Az egyik megálló a zene-teremben van, amely nevét tavacska tükrére csepegő víz hangjáról kapta. A terem kitűnő akusztikája miatt azonban reprodukált klasszikus zenei koncerteket is rendeznek itt.

Az utolsó, harmadik napunk Márkusfalván a Máriássy kastélynál kezdődött, ahova felújítás miatt nem tudtunk bemenni, csupán messziről nézhettük meg.

Utunk a Szepesi várnál folytatódott. A Szepesi vár Európa egyik legnagyobb vára. A Vár és a társított kulturális emlékművei együttesen a világörökség részei. Lőcsétől 15 km-re keletre áll Szepesváralja falu mellett. 634 m magasan, a környék fölé mintegy 200 méterrel magasodó mészkősziklára épült. A toronyból belátjuk a Szepesség nagy részét, jó időben a Magas-Tátra csúcsai is látszanak.

Következő megállónk Eperjesen volt. Eperjes Kelet-Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Sáros vármegye székhelye Kassától északra erdős hegyektől övezett tágas völgy ölén fekszik. Legkiemelkedőbb nevezetessége a 14. században épített gótikus Szent Miklós templom, mely a csúcsíves csarnoktemplomok mintapéldája, mozgalmas századok néma tanújaként áll a város orsó alakú főterén. A háromhajós gótikus templom építését 1515-ben fejezték be. Gótikus jegyeit az átépítések és az 1788-as tűzvész okozta károk ellenére megőrizte.

A nap utolsó megállója Kassán volt, ahol volt szerencsénk megtekinteni a Szent Erzsébet-dómot. A Szent-Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza. Az óváros centrumában, a Fő utca központi szakaszán áll. Szlovákia legnagyobb méretű temploma, 1200m² belső területével, és több, mint 5000 fős befogadóképességével az irodalomban ezt a templomot tartják a legkeletebbre elhelyezkedő gótikus székesegyháznak. Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. A dóm altemplomában temették el II. Rákóczi Ferencet. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja, melyek mellé elhelyeztük iskolánk tanulói nevében a mi koszorúnkat is.

Hosszú buszozás után érkeztünk a kora esti órákban vissza iskolánk elé, ahol szüleink vártak ránk, fáradt vándorokra.

A kiránduláson készült fotók a Galériában megtekinthetők!