Határtalanul kirándulás_tanulói beszámoló

Egy kis gyaloglás után elmentünk a kultúrházba, ahol a polgármester megosztotta velünk a falu múltját és milyen az egykor magyar élet után most már Szlovákiában élni. A szívélyes fogadtatás után több, mint 4 órás út várt ránk Lőcsére. Lőcse a XIII. században alapított királyi település volt, ami a bányászat és kereskedelem miatt lett fontos város a Szepesi-hegység vidékén. Ezen a településen két nagyon szép templomot látogattunk meg. Mivel ezen a napon több programra nem volt idő, elmentünk a szállásra és szerencsére hamar berendezkedtünk.

          A második nap tutajozni mentünk a Dunajec folyón. Ez a program másfél órát vett igénybe, és sétáltunk a buszhoz. Ezek után megismerkedtünk a Vörös kolostor történetével is. Ólublón a Lubovnianske múzeumba mentünk, ahol a 17 állomáson kellett egy-egy szelfit készíteni a csapattal, megismerkedni a várral. A múzeumban látottakról másnap este egy kvízt tartottunk. A programok után elindultunk vissza a szállásunkra, megvacsoráztunk és élveztük egymás társaságát este 10-ig.

A harmadik napon először a Szepesbélai cseppkőbarlangot néztük meg. Ahol részünk volt egy gyönyörű zenés bemutatásban. A barlang után „felmásztunk” a Magas-Tátra egyik vízeséséhez. Az út egy nagyon meredek és fárasztó séta volt. Miután felértünk és megcsodáltuk a vízesést és a hegyeket, kis pihenés után visszafelé is megtettük ugyan azt az utat is. Mivel a sétából sosem elég, lesétáltunk a Csorba-tóhoz. Kis idő alatt megcsodáltuk a hatalmas tavat, ezután volt egy kis szabadidőnk vásárolni, nézelődni, amíg vártuk a buszt. A busszal már a szállást vettük célba, vacsora, beszélgetés és alvás.

A negyedik és egyben utolsó napon az első állomásunk a Késmárki Vörös templom volt. Megtudtuk azt, hogy a templom régen szimmetrikus volt, és Thököly Imre síremléke az egyik sarokban volt látható. Thököly Imre tiszteletére a templom oldalára építettek egy kápolnát, ami miatt aszimmetrikus lett a templom. Ezen a napon az utolsó templomunk úgyszintén Késmárkon az evangélikus Ja-templom volt. Ez egy gyönyörű műemlék templom, ami a XVII. századból maradt fenn. Legutolsó állomásunk ezen a napon a Thököly vár volt. Láthattunk abban az időben még létező gyógyszertárat és még sok mást. Az akkori tömlöcöt ma már kilátóként használják, ahonnan gyönyörűen rá lehet látni a Magas-Tátrára.

A hazafelé úton először 3 órát utaztunk egy huzamban, majd megálltunk egy benzinkúton. Utána már csak kb. 2 óra volt hátra. Ezt a két órát már nem alvással, hanem szólánccal és sok nevetéssel töltöttük. Ez az idő gyorsabban is telt el. Erről a kirándulásról sok élménnyel távozhattunk, jobban megismerhettük a másikat és erősebb lett a kötelék köztünk. Ha tehetném minden héten újra élném ezt a 4. napot.

Tóka Vivien
7. osztály